Amikor egy ismerősömnek elmeséltem, hogy "Csak a tesztemen keresztül" címmel indítunk blogot, akkor rögtön azt kérdezte, hogy lesznek-e selypítő meztelen lányok, mert különben mi értelme van a „csak a tesztemen keresztül” vicces kifejezésnek. Röviden: nem lesznek, és aki csak a meztelen lányok szóra jött ide, az akár ne is olvasson tovább (aki meztelen pasikra vágyik az se reménykedjen sokáig): ez egy informatikai szakmai blog.
Arról akarok elmélkedni, hogy a mindennapi szakmai életemben milyen jó, kevésbé jó, esetleg rossz szokásokat, megoldásokat látok szoftver tesztelési témára. Teszem ezt azért, mert egyrészt ezzel foglalkozom, másrészt azért, mert azt gondolom, hogy sok tenni való van a területen.
A pék kenyeret süt, én tesztelek, a péknek mégsem jut eszébe, hogy blogot írjon a kenyérsütés rejtelmeiről. Mert a kenyérsütés csínját bínját mindenki ismeri olyan szinten, amennyire kell: a pék jól megsüti, te meg nem veszed meg ha mégsem. A szoftverrel ez nincs így.
A szoftvert a szoftveres megírja jól, az ügyfél meg megveszi, és ha nem jó a szoftver, akkor szív vele, mint félig sült kenyérrel hétvégén. Pakoljuk pirítóba, csinálunk belőle fasírtot, de azért az csak nem lesz friss ropogós. A szoftver is tesztelni kellene, mint a kenyeret. Megtekinteni, hogy szép barna-e, megtapogatni (zacskón keresztül), megszagolni.
Erről lesz szó.