Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy nagy cég, akinél teszteltünk, és azt láttuk, hogy bár az egész rendszer, SOA architektúra, szervizek és szervízek (sic!) működnek, de a SOAP válaszok sok esetben nem felelnek meg az XSD-nek. Ez ugyan a kutyát sem érdekelte, hát még a SOAP klienseket mennyire nem; így a WSDL-t nem teljesítő szerver és a kliens egész jól megvoltak mint valami vadházasságban, WSDL által nem szentesítve.
Javasoltuk (tudom, most már tudom, hogy naivitás volt), hogy ezen változtatni kellene. A SOA architektúra sok más mellett arról is szól, hogy kliensek és szerverek a SOAP hívások két oldalán nem csak úgy valahogy összetaláltkoznak, hanem bizony ezt a találkozást WSDL kell, hogy összekösse. Ha pedig akár a kérés, akár a válasz nem felel meg az XSD-nek: nincs vita, hogy ki a hibás.
Erről született is egy jegyzőkönyv, amit a megbeszélés során a projekt menedzser (nevét fedje sűrű homály, felejtés valamint titoktartási nyilatkozatok tömkelege) készített saját jegyzetei alapján. Ezt mindenki megkapta, a főnökök is, és mi is. Idézek belőle:
"A VVSC javaslata, hogy a szervizeket úgy kell kialakítani, hogy a szerviz válaszok megfeleljenek Vicces Dénesnek".
Ezek után, ha a műszaki projekt menedzser
- nem tudja, mi az az XSD
- nem meri ezt bevallani és megkérdezni, és
- XSD helyett Vicces Dénes-t ír, mert így hallotta,
akkor milyen vállalati kultúrára számíthatunk? Egy ideig még sportoltunk, de rá kellett jönnünk, hogy a SOAP válaszok XML-jei soha nem fognak megfelelni ebben a cégben az XSD-nek, vagy ha igen, akkor az vagy a véletlen műve, vagy az már egy másik cég lesz.